Sokat vitatott kérdés, hogy szükségünk van-e az atomenergiára. Napjainkban, mind hazánkban, mind külföldön a média egyre több figyelmet szentel az energetika jövőjének.
Az emberiség egyre több energiát igényel, emiatt a Föld szénhidrogén-forrásai rohamosan csökkennek. Az évmilliárdok alatt képződött fosszilis tüzelőanyagokat évtizedek alatt kimerítjük, közben olyan új káros fogalmakkal, jelenségekkel kell megismerkednünk, mint az üvegházhatás, a savas eső vagy éppen az ózonlyuk.
| Különböző erőműtípusok tüzelőanyag-felhasználása és szennyezőanyag-kibocsátása (1000 megawatt teljesítmény, évi 6600 óra kihasználtság (75 százalék), összességében tehát
évi 6600 gigawattóra villamos energia termelése esetén, tonnában) |
|||||
| Szénerőmű | Lignit- erőmű | Olajtüzelésű erőmű | Földgáz-tüzelésű erőmű (CCGT) | Atomerőmű | |
| Tüzelőanyag- fogyasztás | 2 000 000 | 7 600 000 | 1 289 768 | 920 000 | 21 |
| Oxigén-felhasználás | 3 800 000 | 4 800 000 | 3 270 047 | 1 600 000 | 0 |
| Szén-dioxid-kibocsátás | 5 200 000 | 6 600 000 | 4 496 314 | 2 200 000 | 0 |
| Kén-dioxid-kibocsátás | 3 800 | 4 300 | 3 134 | 1 200 | 0 |
| Nitrogén-oxidok | 3 800 | 4 300 | 3 134 | 3 500 | 0 |
| Por | 600 | 640 | 470 | 200 | 0 |
| Hamu | 150 000 | 950 000 | 2 000 | 0 | 0 |
A Paksi Atomerőmű két nagyobb nemzeti park a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park által határolt területen helyezkedik el. Az emberi beavatkozás ellenére az erőmű közvetlen környezete bővelkedik a természeti kincsekben. A homoki gyepek, a mocsári, lápréti, ligeti növényzet (Régi- és Új-Brinyó), az égeres láp-mocsár erdő, a dunaszentgyörgyi fás legelő, a paksi dunai ártér számos védett növény- és állatfaj számára nyújt élőhelyet.
A melegvíz beömlésének hatására a Dunában található összes biomassza mennyisége is nagyobb, mint a felsőbb szelvényekben. A beömlés alatti néhány kilométeres szakasz vízi élővilága az egyik leggazdagabb faji összetételű a térségben. Különböző gázlómadarak nagy előszeretettel táplálkoznak ott, különösen akkor, amikor télen a környező tavak befagynak.
Az atomerőmű kerítése mellett található, példamutatóan kialakított horgászparadicsom létesítésében jelentős részt vállalt az erőmű, és folyamatosan biztosítja a tavak vízutánpótlását is. A horgászható vízfelület mintegy 55 hektár. A Kondor-tó a néhol 7 méteres vízmélységével, a partot övező vén fáival, a bokros, nádas parttal ideális élőhelyet teremt mind a vízi, mind a vízparti élővilág számára. Ezért szigorúan óvják a tavak környezetét is.
Az erőműtől csaknem 20 kilométere fekszik Tolna megye kiemelt üdülőközpontja, a Fadd-Dombori Duna-holtág. Nyaranta pihenni vágyók ezrei keresik fel ezt a különleges természeti adottságú, sok száz nyaralóházból, közösségi létesítményekből álló területet. Az atomerőmű közreműködésével kialakított csatornarendszernek köszönhetően a korábban pusztuló holtág új életre kelt, újra fészkel a kócsag, a vörösgém, a vándorsólyom és az egerészölyv, illetve megfelelő lakóhelyre találtak a nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó) is.
A környezetelemző vizsgálatok eredményeit egyrészt az üzemi környezeti távmérő állomások mérési adatai, valamint nagyszámú természetes minta (fű, talaj, tej, hal, felszíni- és talajvizek stb.) laboratóriumi vizsgálata adja. Az alkalmazott mintavételi, -feldolgozási és méréstechnikai módszerek lehetővé tették rendkívül alacsony radioaktív koncentráció meghatározását. A környezetelemző vizsgálatok megállapították, hogy az atomerőmű működése a környezetre nincs káros hatással, légszennyezőanyag-kibocsátása pedig még a közvetlen környezetre sem jelent semmiféle veszélyt.
Az atomerőmű használt vize – a Duna erőmű utáni szakaszán a vízhőmérséklet, az oxigénmutatók, valamint egyes mikroszennyezők, olaj és háztartási szennyvízre jellemző komponensek tekintetében – az átlagos dunai szennyeződésnek megfelelő szintet mutat.