Duna vízhőmérséklet-mérés

Melegvizes


Összefoglaló az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Duna vízhőmérséklet-mérési tevékenysége kapcsán


Jogszabályi háttér


A Paksi Atomerőműre irányadó 15/2001 (VI.6.) KöM rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:


10. § (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében


a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 °C-nál, illetve +4 °C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem lehet nagyobb;


b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot.


(2) A hőterhelésre vonatkozó egyéb, vízminőség-védelmi érdekből szükséges korlátozásokat a környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján a környezethasználat engedélyezése során állapítja meg.


A fenti előírásoknak megfelelő részletes szabályokat a Paksi Atomerőmű környezetvédelmi engedélye tartalmazza. A környezetvédelmi engedély hőterhelés-mérési előírásait a környezetvédelmi hatóság (Baranya Megyei Kormányhivatal) 391-18/2017 számú határozata rögzíti.


A Duna víz-hőmérséklet mérése joghatással járó mérésnek minősül. Erre vonatkozóan a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény határoz meg követelményeket, amely alapján a mérést kalibrált, használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni - a Paksi Atomerőműben a Duna víz-hőmérséklet mérésére alkalmazott mérések esetében ez minden esetben teljesül.


2.3. A Duna élővilágának a hőszennyezés elleni védelme érdekében:


2.3.1. A kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 ˚C-nál, illetve +4 ˚C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 ˚C-nál nem lehet nagyobb.


2.3.2. A kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény (a továbbiakban: referencia szelvény) bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 ˚C-ot.


Kibocsátási pont: Duna 1526,000 fkm szelvénye


Referencia szelvény: Duna 1525,500 fkm szelvénye


2.3.3. A hűtés céljából kivett Duna víz és a kibocsátásra kerülő felmelegített hűtővíz eredményekhez való hozzáférés lehetőségét biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére.


2.3.4. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete az Országos Vízjelző Szolgálat napi jelentése szerint a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy annak észlelésétől számított 4 órán belül a Kormányhivatalt írásban értesíteni kell.


2.3.5. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete 11 órakor a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy a referencia szelvényben mérőhajóról, kézi méréssel kell ellenőrizni a 30 ˚C-os hőkorlát folyamatos betartását. A Kormányhivatal számára biztosítani kell a rendkívüli méréseken való részvétel lehetőségét.


A 30 ˚C-os hőkorlát betartását „A Paksi Atomerőmű hőterheléséhez kapcsolódó üzemviteli rendszer továbbfejlesztése és az elkeveredés javításának vizsgálata” tárgyában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék által készített tanulmányban foglalt alábbi módszertan szerint kell ellenőrizni.


- A mérési referencia szelvényben a víz hőmérsékletének meghatározása mérőhajóról történik. A mérőhajó sebessége mintegy 0,5 m/s. A mérést két mélységben (0,5 m és 1,5 m), 1 másodperces mintavételi időkkel kell végrehajtani. A part mellett lévő közvetlen terület (kb. 0-25 m-es sáv) a csónakból történő mérés méréstechnikai okai miatt nem monitorozható.


Mindkét mélységben a Duna jobb part – hőcsóva határ – Duna jobb part mérési sorozatból legalább ötöt szükséges végezni, hogy megfelelő számú adat álljon rendelkezésre


- a mérési helyek GPS koordinátáit rögzíteni szükséges. Törekedni kell arra, hogy az adathalmaz lehetőség szerint térben és időben is minél egyenletesebb legyen (különösen a hajófordulóknál).


A mérési eredményekből ki kell szűrni a Duna víz háttér hőmérsékletével közel azonos méréseket (tekintettel arra, hogy ez nem a hőcsóvában végbemenő folyamat eredménye), valamint a hajó fordulásából adódó, kis távolságon belüli többszörös mérési adatokat (melyek a GPS koordinátákból leolvashatók).


- A mért értékek statisztikai kiértékelését a csóva egészére kell elvégezni. Az értékelés során a mért keresztszelvény hőcsóvára redukált mérési sorozatának elemein értelmezett tapasztalati eloszlásfüggvény 95%-os konfidenciaszintjéhez tartozó értéke nem haladhatja meg a 30 ˚C-os hőkorlátot.


2.3.6. A vízhőmérséklet mérési eredményeket negyedévente, a tárgyi negyedévet követő 15. napig meg kell küldeni a Kormányhivatal részére.


2.3.7. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete a 25 ˚C-ot eléri, illetve az feletti, úgy a referencia szelvényben elvégzett méréssorozatok részletes adatsoraival kiegészített mérési eredményeket, valamint a statisztikai kiértékelés eredményét a mérések elvégzését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Kormányhivatal részére.



A mérés megvalósítása


Az előírások értelmében „ha a hidegvíz csatorna mérése szerint a Duna vízhőmérséklete 11 órakor eléri a 25 Celsius fokot, akkor meg kell kezdeni napi gyakoriságú hőmérsékletmérés végrehajtását a hőcsóva maximális hőmérsékletének meghatározásához a kifolyástól számított 500 m-es Duna szelvényében.”

 

A Duna hőmérséklete az idei évben  2022. június 28-án érte el először a határértéket: e naptól kezdve a Paksi Atomerőmű munkatársai – július 6-ig - minden nap elvégezték az előírt méréseket.


A mérés lebonyolítását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által 2018. augusztus 1-jén készített – a nagyközönség számára értelmező feliratozással is ellátott – rövidfilm illusztrálja, amely lentebb érhető el.


A mérések eredményei

 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a vízhőmérséklet-mérések adatait közérdekű adatigénylés keretében többször is kiadta az igénylőknek – és természetesen meg fogja ezt tenni a továbbiakban is, így az információk bárki számára megismerhetők.


A 2022. augusztus 21-ei mérési eredményeket összefoglaló grafikon itt található.

A 2018. évi mérési eredményeket összefoglaló grafikon itt található.

A 2019. évi mérési eredményeket összefoglaló grafikon itt található.


A grafikonokon található információk értelmezéséhez röviden összefoglaljuk a fentiekben részletezett szabályokat:


1. A Paksi Atomerőmű a hideg vizes csatorna vízhőmérsékletét (a hideg vizes csatorna torkolatánál) folyamatosan méri.


2. Amennyiben az Országos Vízjelző Szolgálat Paksi Atomerőmű részére küldött napi jelentése vagy a hideg vizes csatornában 11 órakor történt mérés szerint a Duna vízhőfoka eléri a 25 Celsius fokot, a Paksi Atomerőmű megkezdi a dunai hőcsóva hivatalos mérését.


3. 25 Celsius fokos Duna vízhőmérséklet alatt a Paksi Atomerőmű hivatalos mérésre nem köteles: méréseit nem hivatalosan, a személyzet gyakoroltatása céljából végzi. E mérési adatok nem minősülnek hivatalos mérési adatnak.

 

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. – ahogyan tette azt eddig is – továbbra is kész lehetőséget biztosítani a civil szervezetek számára a területén történő vízhőfok mérések elvégzésére.



A mérési eredmények hatása az atomerőmű biztonságosságára és termelésére


A Duna nyári időszakban megemelkedett vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű biztonságosságát nem befolyásolja. A felmelegedett Duna-víz az atomerőmű hő-körfolyamatának hatásfokát, így a megtermelt villamos-energia mennyiségét is csökkentette.


Az atomerőmű több évtizedes konzervatív üzemeltetési gyakorlata szerint az alacsony valószínűségű helyzetekre is szükséges az előre átgondolt alapos felkészülés, így arra az esetre is létezik intézkedési terv, ha a Duna vízhőmérséklete a torkolattól mért 500 méteres szelvényben elérné az atomerőmű belső szabályzatában (kezelési utasítás) meghatározott 29,5 Celsius fokos beavatkozási határt. A 29,5 °C-os beavatkozási határ és a fentiekben hivatkozott KöM rendelet által előírt 30,0 °C-os határérték közötti különbség biztosítja az erőmű személyzetének a beavatkozási lehetőséget szabályozott leterhelés végrehajtásával úgy, hogy a hatósági korlátot ne érjük el.

A mérési módszertan és az adaptív leterhelés mértéke biztosítja a KöM rendelet szellemiségének gyakorlati megvalósítását, amivel a Duna hőterhelését környezet- és természetvédelmi szempontok szerint minimalizálni lehet.

A beavatkozási határ elérése esetén - a hőmérsékletkorlát túllépésének mértékében - 0,1 Celsius fokonként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet.


Szélsőségesen alacsony vízállás mellett is a Duna vízhozama kb. 900 m 3/sec, az erőmű pedig a négy blokk párhuzamos névleges teljesítményű üzeme mellett kb. 100 m3/sec hűtővizet igényel. Extrém alacsony vízállás esetén is az erőmű hűtése szempontjából megfelelő vízhozam tartalék áll rendelkezésre a Dunában.

Hőcsóvamérési módszer a Dunán