A Paksi Atomerőmű immáron 40 éve látja el Magyarország lakossági és ipari fogyasztóit biztonságos, olcsó és környezetbarát villamos energiával. A 4 blokkal működő erőmű névleges teljesítménye 2000 MW (megawatt), ez biztosítja a magyarországi villamosenergia-termelés közel felét.
Az atomerőmű működésének kezdete óta a biztonságot, a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot növelő átalakításokkal fejleszti a rendszereit, nemzetközileg elismerten magas biztonsági szinten üzemel.
Az atomerőmű tiszta energiát termel: mivel nem bocsát ki szén-dioxidot, nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. Az atomerőmű működése nélkülözhetetlen a klímavédelmi célok teljesüléséhez.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a nukleáris biztonság magas színvonalának megőrzése mellett - saját forrásaiból finanszírozva - meghosszabbította a 4 blokk üzemidejét, így 2037-ig garantálni tudja a magyar fogyasztók számára az alacsony áron és biztonságosan előállított tiszta villamos energiát.
A Paksi Atomerőmű európai összehasonlításban is sikeresen szerepelt az atomerőművek külső veszélyekkel szembeni ellenállásának értékelését célzó stressz-teszteken és a rendszeres hazai és nemzetközi vizsgálatokon.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a térség legnagyobb foglalkoztatója és megrendelője: mintegy ötezer család közvetlen megélhetése függ tőle.
Az atomerőmű gazdasági súlyának megfelelő mértékben szerepet vállal a társadalmi felelősségvállalás, ezen belül a sport, a kultúra, az oktatás és az egészségügy területén.
A 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épülhet.
Rövid történet:
Az 1-es blokkot 1982-ben kapcsolták rá az országos villamos hálózatra, ettől az időponttól számíthatjuk Magyarországon a lakossági atomenergia-szolgáltatást. Az atomerőmű története ugyanakkor egészen a hatvanas évekig nyúlik vissza.
Egy 1966-ban megszületett kormányközi egyezményben döntötték el, hogy Magyarországon atomerőmű épül, majd 1967. február 16-án a Nehézipari Minisztérium (NIM) Villamosenergia-ágazat zsűrijén a paksi telephelyet fogadták el. Az Atomerőmű Beruházás Titkárságát 1972 szeptemberében hozták létre, illetve kinevezték az atomerőmű miniszteri biztosát Szabó Benjámin személyében.
Az építkezés 1974-ben kezdődött, még ebben az évben elindult az 1. és 2. blokkok építése is. A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1-jén kezdte meg működését.
A beruházás hatására Paks lakóinak száma néhány év alatt 13 ezerről 21 ezerre nőtt. Az építkezés csúcsidejében több mint 10 ezren dolgoztak az atomerőmű területén, mindezek miatt a település is jelentős változásokon ment keresztül, így 1979. január 1-jén városi rangot kapott.
Az 1. blokk reaktortartálya 1980-ban került végleges helyére és megérkezett az első üzemanyag-szállítmány. Az 1. blokk technológiai rendszereinek sikeres üzembe helyezési műveletsorozata után 1982. december 28-án megkezdődött az energiatermelés.
A blokkok párhuzamos kapcsolása:
1. blokk: 1982. december 28.
2. blokk: 1984. szeptember 6.
3. blokk: 1986. szeptember 28.
4. blokk: 1987. augusztus 16.
Érdekesség:
Kormányközi egyezménytervezet készült 1979 decemberében a paksi atomerőmű 2x1000 megawattos bővítéséről. Az előkészítő munkák egy részének elvégzése után azonban a programot 1989-ben leállították.
Akit mélyebben érdekel az atomerőmű története, az alábbi forrásokban bővebb információkat talál:
Hazafi József - Gottwald Károly: Erőmű a Duna partján (PAV, 1983)
Hazafi József: Csikócsapat (Budapest, 1984)
Kováts Balázs: Atomlecke (PAV, 1988)
10 éves a paksi atomerőmű (Bécs, 1992)
Dr. Bencze Géza (szerk.): Húsz év (Paks, 1995)
Szabó Benjámin: Atomkorkép (Új Palatinus Könyvesház Kft., 2004)
Beregnyei Miklós (szerk.): Évkönyvek, 1992-től napjainkig
További információ a témában:
Miért jó? – 10 érv a nukleáris energia mellett
Az atomerőművi személyzetképzés fejlődése a kezdetektől
Energiatermelés – A Paksi Atomerőmű működése
Hasítsunk atomot! – Maghasadás és láncreakció
A leggyakrabban használt nukleáris és technológiai fogalmak
Oktatás – Biztonságunk egyik alapköve
Környezetbiztonság – Sugár- és környezetvédelem
Fűtőanyag – A nukleáris üzemanyagciklus
Üzemidő-hosszabbítás - műszaki és gazdasági háttér-információk